Babád beszédfejlődése nagy változáson ment át, már a hangsorokat, melyeket használ jelenéssel is képes felruházni és azokat következetesen használni is tudja. Még most is úgy segítheted a legjobban, ha sokat beszélgetsz Vele, válaszolsz megnyilvánulásaira, mesét olvastok (érdemes strapabíró könyveket választanod vásárláskor, mert nem fogja kímélni őket) és mondókáztok.
Mivel már ügyesebben mozog, nyugodtan kérheted, hogy játékait segítsen elpakolni, hozzon-vigyen dolgokat. Szívesen fog segíteni, de később ne ess pánikba, mikor „leszokik” erről. Addig is élvezd ki, hogy milyen kis segítőkész gyermeked van. Mindig mondd neki, ha megkéred valamire, hogy „kérlek” vagy „légyszi” és persze köszönd is meg, mert így tanulja majd meg, ha szeretne valamit, azt el kell kérni és meg kell köszönni.
Ha még nem indult el Babácskád, várható, hogy bármelyik pillanatban megteszi első önálló, kapaszkodás nélküli lépéseit. De ha úgy érzi, nem készült még fel erre, az sem gond, idővel mindenre sort fog keríteni. Nem kell erőltetni, amikor már biztos lesz magában, el fog indulni. Semmivel sincs még lemaradva, ne aggódj. Ösztönözheted, ha elé guggolsz vagy térdelsz és hívogatod. Először nehezen találja majd meg a megfelelő egyensúlyi helyzetet, de szépen lassan belejön majd.
Fokozatosan elkezdheted az önállóságra nevelést, de nem lesz könnyű dolgod. Ebben a korszakban is jellemző még az elválástól való félelem, ezért nincs semmi meglepő abban, ha egyik pillanatban békésen játszik, a másik percben pedig sírva keresi biztonságot nyújtó társaságodat. Innentől kezdve még nehezebben tudod majd otthon hagyni valakivel. Ez az időszak kb. olyan lehet számára, hogy érzi már, hogy nagyobbacska gyerek már, de még szeret kisbaba is lenni, akinek kell a közvetlen közelséged és dédelgetésed. Persze nehéz megtalálni ezekben az esetekben az arany középutat (pl. ha épp a főzés vagy a takarítás közepén gondolja, hogy most azonnal kellesz Neki), de érdemes próbálkoznod. Lehet, hogy ekkor az is elég, ha megkéred, hogy segítsen Neked kicsit, tegyen ezt-azt oda-ide. Ha mégsem, picit dédelgesd, utána újra könnyedén beleveti magát a játékba, főleg ha valami dobozba pakolgatós játékot adsz Neki. Ezeket nagyon szeretik, össze-vissza rakosgatni, és az sem ritka, hogy dobálni. Tetszik Neki, hogy ilyen látványos dolgot tud előidézni környezetében. Lassabban fogsz haladni mindennel, de Manód biztonságban s jól fogja érezni magát. A lassúság megjelenik az étkezések területén is. Szereti fogni a kanalat és próbálkozni. Készülj fel lelkileg az esetleges takarításra, maszatra és hagyd gyakorolni. Vicces pillanataitok is lesznek, szóval a fényképezőt tartsd magad mellett, de a Babától biztos távolságban.
Kicsit Rólad:
Úgy érezheted, minden tökéletesen működik, kialakult egy megszokott alvási rend. Persze, az is előfordulhat, hogy kezd leszokni a nyugodt magszokott alvásról, de ne idegeskedj, ez eltart egy darabig, majd vissza fog állni a régi kerékvágásba minden. Segítheted, ha továbbra is tartod a megszokott rituálékat. Így biztos, hogy össze tudja kapcsolni, hogy mi után mi következik és megnyugszik. Lehet, hogy mostanában már jól be tudod osztani az idődet és a teendőidet, és ekkor jön, hogy előtérbe kerülnek nálatok a nevelési irányelvek. Apró dolgokban különbözhet Párod és a Te véleményed. Mivel mindkettőtök számára a Baba a legfontosabb, ezért nem érdemes naphosszat vitatkozni, veszekedni ezen. Egyszerűbb, ha leültök és megbeszélitek. Érveljetek mindketten, hogy miért jó az egyik és miért nem a másik. Nagyon nem kell ragaszkodni semmihez, mert ahogy növekszik Szemetek fénye, sokat fog változtatni Rajtatok is és a meghatározott elveiteken is.
Az első születésnap nagyon fontos számotokra. Babátok ebből persze nem túl sokat fog érteni (ami nem is baj), de Nektek fontos esemény. De tartsd szem előtt, hogy Ő még nem nagyon kedveli az idegen környezetet, tehát a szülinapi buli szervezésénél gondolkodj inkább a lakásotok valamely területén vagy a kertben, ha van rá lehetőség. A megszokott környezetben hamarabb elfogadja a hirtelen, sok ember megjelenését. Ne feledkezz meg a temérdek mennyiségű fényképről sem. Később nagyon jó pillanatokat szerezhetsz Magadnak és Babádnak is, amikor megnézegetitek azokat.
Nagyon gyakran megküzdenek a szülők a bizonytalanság érzésével. Tudd, hogy nem vagy egyedül! Néha Neked és Párodnak is szüksége van egy jó nagy adag önbizalomra, támogatásra. Próbáljatok tanulni az eddig megszerzett tapasztalataitokból és beszélgessetek sokat. Így mindketten megkönnyebbültök, ösztönzitek egymást és erőt meríthettek a másik támogatásából. Ahogy növekszik Gyermeked jobban fog menni minden, de valószínűleg soha nem fogod azt érezni, hogy minden tökéletes (még akkor sem, ha tényleg az). Ez természetes és a szülőséggel jár. Beszélgess sokat Pároddal, erősítsétek egymást, így nem fognak összecsapni a fejed fölött a hullámok.
