Másfél éves babád mozgásfejlődése egyre inkább biztosabbá válik. Úgy tűnhet, hogy nincs lehetetlen számára. Mindent kipróbál a lehető legtöbb módon és mindenhová felmászik, próbára téve így türelmedet és tűrőképességedet. A balesetek sem kiküszöbölhetők, de igyekezz ennek tudatában a lehető legbiztonságosabbá tenni otthonotokat. Előkerülhetnek a labdák! Nagyon jól és viszonylag hosszú ideig képes elszórakoztatni magát velük. Energiái a tetőfokra hágnak. Nem érdemes harcolnod ellene, inkább próbáld meg kifárasztani (fogócska, bújócska, tánc, a lényeg, hogy sokat mozogjon), hogy Te is tudj kicsit pihenni. Így persze nagyon sok konfliktustól is megkímélitek magatokat.
Emlékezete olyan szintre lépett, hogy már tudatában van annak is, hogy ha egy tárgy eltűnik a szeme elől, az akkor is van valahol, ha nem is látja. Jól tudod fejleszteni, ha ilyen játékot játszotok. Élvezni fogja a közös keresgélést és a sikerélményt.
Beszédében megjelenhet az első fontos kérdés: „Mi ez?”. Ez a kérdés az információgyűjtést segíti. Elég gyakran idegesíthet, hogy ezerszer rákérdez ugyanarra, de hidd el, fejlődését segíted, ha ezeregyedszer is elismételed. Ő is sokat fogja ismételni és így rögzíti, majd megfelelően használja is. Ilyenkor különösen kedvelik a rövid és egyszerű mondókákat is. Persze könnyen meg is tanulják. Jókat vidulhatsz majd az esetlen kis szavacskákon és a behelyettesítéseken. Ideje, hogy elkezd felírogatni mit, hogyan mond, és mire használja a különböző szavakat.
Akarata is határtalan. Néha úgy érezheted, nem bírod tovább, a gyereked iszonyatosan szófogadatlan és nem tudod, mi lenne erre a jó megoldás. Segít, ha mindig egyértelműen és világosan tudatod Vele a határokat, amik még Számodra is elfogadhatók. Ez persze nem fog mindig gördülékenyen menni, de ekkor emlékeztesd, hogy ezt már megbeszéltétek, és arra szeretnéd kérni, hogy tegye azt, amit kell, és elvársz Tőle. A dicséret ösztönzőleg hat Rá, dicsérd meg, ha valamit ügyesen, okosan csinált. Ha valami butaságot csinál, akkor se Őt minősítsd, hanem csak azt, amit csinált, tehát magát a cselekményt: „ez buta dolog volt”.
Játéka is egyre színesedik. Építi és lerombolja a tornyokat, húzza a kiskocsit, könyveket lapozgat, ha feléri a kilincset, kinyitja az ajtót, egyre többet rajzol. Nagy mérföldkőként jelenik meg a szerepjáték egy egyszerű formája, mikor már bármiféle tárgy lehet az, aminek gondolja. Szóval ne lepődj meg, ha esetleg a kocka, ami az előbb még a torony alkatrésze volt, hirtelen autóvá vagy hajóvá „változik”. Ezeknek a játékoknak a képzelőerő áll a hátterében, ami egyre gazdagabb és összetettebb lesz az évek során. Ezekkel a játékokkal nem csak kreativitását fejleszti, hanem motorikus készségeit is.
Még mindig szívesebben játszik a másik gyerkőc mellett, mint vele. Ez annak a következménye, hogy világképében még Ő áll a középpontban, és elvárja, hogy mindenki Rá figyeljen, hiszen Ő a középpont. Ehhez a gondolkodásmódhoz kapcsolódik az egymás mellett játszás közben megjelenő agresszivitás. Ezzel nem ártani akar, csak félti és vigyáz minden játékára. Büntetni ezért nem szabad, hiszen Ő van a középpontban. Próbálkozz inkább kedves ráhatással: „nagyon fog örülni a kislány, ha megmutatod neki a macidat”. Ha mégsem megy, ne ess pánikba, ez az időszak is el fog múlni, és később élvezni fogja a többi gyerek társaságát, a közös játékokat.
