Babácskád mozgásfejlődését tekintve nagyon sokat változott és ügyesedett. Sokat sétál, szinte le sem lehet állítani. Mivel ilyen sokat mozog, ne lepődj meg rajta, ha súlygyarapodása nem lesz olyan szembetűnő. Így, hogy ennyire mozgékony alaposan meg fog dolgoztatni Téged is, viszont Ő is fáradtabban kerül majd ágyba.
Beszéde is egyre érthetőbb lesz már a tágabb környezete számára is. Ennek az lesz a következménye, hogy nem fogod minden szó után azt hallani: „Anya, mit is mondott a kis drága?” Szóval kicsit háttérbe szorulsz. Szociálisan viszont Babád egyre jobban fejlődik, és nyugtasson a tudat, hogy még így is Te vagy a legfontosabb a Számára.
Kezd kibontakozni Gyermekedben a tudat, hogy Ő is egy különálló, önálló személy. Ezt leginkább úgy követheted nyomon, ha odaálltok a tükör elé. Legegyszerűbben úgy nézheted meg, hogy tud-e már magáról, ha teszel egy jól látható pöttyöt, matricát a homlokára, ruhájára vagy az orrára. Ha a tükörben próbálja megfogni, akkor még nem alakult ki Nála, de ha tudatosan a saját homlokához vagy orrához nyúl, tisztában van vele, hogy saját magát látja ott és nem egy másik Babát.
Játékát tekintve még mindig a tevékenykedés fontos Neki, nem pedig az, hogy játszótársa is van. Ha más gyerekkel kerül kapcsolatba, inkább egymás mellett játszanak, nem egymással. Te ismered Babádat a legjobban, így Te tudod, hogy a környezetében bekövetkező változások milyen hatással vannak Rá: könnyen alkalmazkodik, vagy félénken Hozzád bújik, és kell Neki egy kis idő ahhoz, hogy feloldódjon. Ez a viselkedés sokat mondhat jelleméről és annak alakulásáról. Mindig biztosítsd Neki a kellő közelségedet és biztonságot nyújtó karjaidat, ha ilyen helyzetbe kerültök, mert ez további fejlődésében is nagyon fontos. Nem lesz attól még később „kis anyám asszony katonája”, ha most visszahúzódó és nem mer kezdeményezni. Ehhez is meg kell érnie és fontos számára, hogy tudja, Rád mindig számíthat. A megfelelően kötődő gyermek a biztonságos háttér tudatában el mer mozdulni anyjától, de természetes és egészséges, ha vissza-vissza néz, esetleg vissza is szalad vagy húzza anyukáját, hogy jöjjön vele megnézni azt az érdekes, új dolgot.
Időbeosztásodat lehet, hogy kicsit át kell szervezned, mert ebben a korszakban bizony nagyon kedvelik a képeskönyveket, meséket. A mesékkel már most tudod fejleszteni Babád képzeletét, szókincsét, beszédmegértését. Megtaníthatod, hogy olvasni jó és szórakoztató dolog, ami későbbi életét tekintve nem elhanyagolható. Válassz egyszerű mesekönyveket, amelyikben csak néhány mondat van egy-egy oldalhoz, egyszerű szavakat és mondatokat használ az író. Egyértelmű rajzok legyenek a könyvben, nem kell, hogy kidolgozott szép komplex képek legyenek, sőt. Mesélheted szóról szóra, pontosan a szöveg szerint, de Őt kérdezgetve is nézegethetitek: „mit csinál itt a maci?”. Ha rendszeresen az adott szöveget haladva meséled Neki a történetet, akkor egy kis idő múlva a könyvet lapozgatva Ő is elmeséli neked, minden oldalhoz kötve 3-4 fontos szót… elképesztően szórakoztató lesz az előadása!
Segíthetsz feldolgozni a napját, ha elmeséled Neki, hogy mit csinált/atok aznap. Lehet részletesen vagy a főbb eseményekre koncentrálva, Őt kérdezgetve, hogy emlékszik-e Pistikére, akivel homokozott a téren, vagy hol is találtátok meg végül a katicás labdát… mindegy, csak beszélj Neki Róla, a napjáról, kis életéről. A szókincse is sokat fog fejlődni tőle.
